Orosháza Szőlő körútjának története

A Szőlővárosrész indulása és névadása

Orosháza nyugati részén fekvő Szőlővárosrész eredetileg jórészt szőlőskertekből és tanyákból állt. A város terjeszkedésével a 20. század elejére itt is utcák kezdtek kialakulni, de sokáig név nélküliek maradtak. 1937-ben aztán egy városi bizottság az összes addig elnevezetlen szőlőskerti utcát elkeresztelte. Ekkor kapták a környék utcái (pl. Kárpát utca, Tátra utca, Iglói út stb.) a mai napig használt neveiket – magát a városrészt pedig a népi emlékezet Szőlőknek hívta a szőlőültetvények után. Így született meg a városrész identitása, amelyet a későbbi fejlesztések, így a Szőlő körút elnevezése is tükrözött.

A városrendezési tervek és a Szőlő körút ötlete

A 20. század második felében Orosházán is felgyorsult az urbanizáció; a Szőlővárosrészben sorra épültek új lakóházak. Például a Szüret utca kialakítása is ekkor indult, ott a 70-es években kezdődtek meg az építkezések. A városvezetés felismerte, hogy a kertvárosias jellegű Szőlők városrésznek jobb közlekedési kapcsolatokra van szüksége. Már korábban, még 1934-ben országos terv született egy Orosházát északnyugat-délkeleti irányban átszelő útról (akkori 418-as főút), de ennek nagy része sokáig nem épült meg – egy 1937-es térkép tanúsága szerint csak a Nagyszénás és Orosháza közötti szakasz készült el, a többi részt kiépítetlennek jelölték. A Szőlő körút gondolata tehát részben egy régóta dédelgetett elképzelést élesztett újjá: egy olyan összekötő út létesítését, amely a Szarvas/Nagyszénás felől érkező utat összekapcsolja a Csorvás felé menő úttal, tehermentesítve a belvárost. Emellett a helyi városrendezési cél az volt, hogy a szőlővárosi lakóövezetet jobban bekössék Orosháza úthálózatába, és a városrész gyűjtőútját alakítsák ki benne.

Az út megépítése – első ütem (1987)

A Szőlő körút kivitelezése a 1980-as évek közepén kezdődött meg. A korabeli megyei híradás szerint 1987 végére az új út első szakasza elkészült: „a Szőlő körút építési munkálatai befejeződtek. Az út átadására és forgalomba helyezésére ma délután kerül sor” – adta hírül a Békés Megyei Népújság 1987. december 11-én. Az új körút ekkor a Szent István utcától indulva ívelt végig a városrészen nyugat felé. Megépítése városrendezési szempontból azonnal éreztette hatását: több mellékutca forgalmi szerepe megváltozott. Például a korábban fő útvonalnak számító Bartók Béla utca/Kulich Gyula utca kereszteződésénél az elsőbbség immár az egyenesen továbbhaladó Kulich Gyula utca–Szőlő körút tengelyé lett. Az új útszakasz nyomvonalát csak jelentős tereprendezéssel és átépítésekkel lehetett kijelölni: a Tátra utca keleti oldalán álló házakat elbontották, mivel itt vezették át a körutat. A blogbeszámolók szerint „innen indul tulajdonképpen a Szőlő krt., a Szent István úti kereszteződést követően”, miután a szükséges bontásokat elvégezték. Az út már ekkor megkapta a Szőlő körút nevet, utalva a városrész hagyományos nevére és ezzel is jelezve, hogy ez a szőlőkerti városrész főútvonala.

Fontos kiemelni, hogy a Szőlő körút első üteme nem csupán a városrész belső közlekedését javította, hanem része lett az Orosházán áthaladó országos közúthálózatnak is. A 4404-es számú mellékút (mely Szarvas felől érkezik Orosházára) nyomvonalát a városon belül épp a Szarvasi út – Raksányi Imre út – Szőlő körút útvonalban jelölték ki, egészen addig a pontig, ahol a Szőlő körút csatlakozik a Csorvás felé vezető 4407-es úthoz. Ezzel a Szőlő körút tulajdonképpen félgyűrűként funkcionált Orosháza peremén: az északnyugatról érkező forgalmat átterelte a délkeleti kivezető úthoz anélkül, hogy a belvároson kellett volna átmenni.

Befejező ütem és a Szőlő körút mai formája

A körút második, befejező szakaszának megépítésére a rendszerváltás után került sor. Ide tartozott a vasúti kapcsolódások megoldása is (felüljáró építése a Szeged–Békéscsaba vasútvonal felett), amely elengedhetetlen volt a keleti csatlakozás kialakításához. 1994-ben adták át a Szőlő körút II. ütemét, ezzel teljes hosszában elkészült az út. (Egy 2003-as összegzés szerint az I. ütem 1987-ben, a II. ütem pedig 1994-ben valósult meg.) A kibővült körút ekkor nyerte el jelenlegi formáját és teljességét. Az út mindkét végén becsatlakozik a város fő közlekedési hálózatába: nyugaton a Szarvasi út folytatásaként, keleten pedig a Szent István utcánál (Csorvási útnál). A körút neve időközben sem változott, hiszen találó és semleges elnevezés volt – a 1990 utáni utcanévrendezések nem érintették.

A Szőlő körút megépülése óta a Szőlővárosrész fejlődésének gerincét adja. Az út mentén jöttek létre a városrész fő intézményei és létesítményei: itt található több kisebb üzlet, két óvoda, a Czina Sándor Általános Iskola, sportpálya, sőt egy nagyobb szabadidőpark is. A korábban elszórt, tanyás jellegű terület így a városi infrastruktúra részévé vált. A Szőlő körút kertvárosi hangulatú lakókörnyezetet köt össze: a házak nagyobb telkeken, kertek között állnak, és a körút megkönnyíti számukra a belváros elérését. Mára a környék Orosháza egyik kedvelt, csendes részévé vált, amit a jó megközelíthetőség és a zöldövezeti jelleg egyaránt támogat. A Szőlő körút története jól példázza, hogyan fonódik össze a városfejlesztés a helyi igényekkel: a szőlőskertekből lett városrész így kapott olyan főutat, amely egyszerre szolgálta a városrendezési célokat – az átmenő forgalom ésszerű elvezetését – és a helyi közösség mindennapjainak jobbítását.

Források: A fenti összefoglalóhoz a helytörténeti blogok, újságcikkek és várostervezési dokumentumok adatai lettek felhasználva, amelyek pontos részleteit a hivatkozások tartalmazzák , stb. E források tanúsága szerint a Szőlő körút megépítése és fejlődése szervesen illeszkedett Orosháza 20. századi városfejlődési folyamatába.

Idézetek

OROSHÁZI NAPOK TÜKRE: Orosháza utcái